Könyvtár
Joseph Ratzinger - XVI. Benedek
A názáreti Jézus
Joseph Ratzinger, alias XVI. Benedek pápa, a római anyaszentegyház feje 2007. április 16.-án töltötte be 80. születésnapját, amelyről világszerte koncelebrált misékkel, jókívánságokkal, a személynek és az intézménynek kijáró méltatásokkal, jelképes ajándékokkal emlékeztek meg. XVI. Benedek jóleső érzéssel konstatálhatta, hogy mindenfelől árad felé a tisztelet, a szeretet és a hála, de azt is tudta, hogy a felköszöntéseket nem csak fogadni illik, hanem "ellentételezni is", így 80. születésnapján megajándékozta az emberiséget egy nagyszerű könyvvel, amely azóta számos országban, így Magyarországon is, a sikerlisták dobogós helyeit ostromolja. (A könyv 35 országban 32 nyelven jelent, illetve jelenik meg, az eladott összpéldányszám a világon már a 3 millió, Magyarországon a 40 ezer felé közelít.)
A szerző még 2003-ban bíborosként kezdte írni a könyvét anyanyelvén, azaz németül, csekélyke szabadidejének minden percét feláldozva, és ráadásul a legkevésbé haladós "üzemmódban", azaz kézírással. A befejezésre, az előszó közzétételének dátumából ítélve (2006. szeptember 30) pápaságának 2. évében került sor. A könyv címe: "A Názáreti Jézus", alcíme: "A Jordánban való megkeresztelkedéstől a színeváltozásig." A könyv a kétkötetesre tervezett mű első része, amely 340 oldalon, tíz fejezetben mutatja be és elemzi Jézus életének és tevékenységének fontosabb mozzanatait a keresztség felvételétől kezdődően a transzfiguráció pillanatáig, amikor a tanítványok látták, hogy Jézus "arca ragyog, mint a nap, és ruhája tündököl, mint a fény." (Ráadásul ezt az eseményt Mózes és Illés személyes megjelenésükkel is erősítették.)
XVI. Benedek Joseph Ratzinger néven is jegyzi a könyvet, ami azt jelenti, hogy nem a pápai tekintély mögül, nem ex cathedra, nem tanítóhivatali megfellebbezhetetlenséggel fejti ki nézeteit, hanem gondolkodó-töprengő, igazságkereső, tudós emberként, felvállalva a vitát, sőt az esetleges tévedés lehetőségét is. "Minden bizonnyal nem kell külön mondanom, hogy ez a könyv semmiképpen sem tanítóhivatali aktus, hanem csupán "az Úr arca" (vö. Zsolt 27,8) keresésének kifejeződése a részemről, így mindenki szabadon ellentmondhat nekem. Mindössze a rokonszenvnek azon megelőlegezését kérem az olvasóktól, amely nélkül nem létezik semmilyen megértés." - írja könyvének előszavában.
XVI. Benedek Jézus-képe kiérlelt, és régóta függhet lelkének dísztermében. "Már régóta érlelődött bennem az a Jézus-könyv, amelynek első részét most közzéteszem." - írja. Joseph Alois Ratzinger 1927 április 16.-án született a passaui egyházmegye területén fekvő Marktl am Inn-ben egy bajor katolikus család harmadik gyermekeként. 1951-ben pappá szentelik, és évtizedeken keresztül neves német egyetemeken katolikus teológiát tanít. 1962-től a II. Vatikáni Zsinat egyik főteológusa, 1977-től München érseke és egyben bíboros. 1981-től irányítása alatt működik a Hittani Kongregáció, az egyház legfontosabb teológiai értelmező szerve. 2005 április 19.-én a bíborosok testülete pápává választja Joseph Ratzingert, aki felveszi a XVI. Benedek nevet. Pápai jelmondata: "Cooperatores veritatis".(Utalás János apostol harmadik levelére, hogy be kell fogadni azokat, akik a szeretetről bizonyosságot tesznek, "hogy munkatársaikká lehessünk az igazságban".) A tudós Joseph Ratzinger jó előjelként értelmezte, hogy annak idején elsőként keresztelték meg az új keresztvízzel, és ezáltal életre szólóan elkötelezte magát a feltámadt Krisztus misztériumával. 2007-es "Spe salvi facti sumus" (Reményben lettünk megváltva) című enciklikájában a pápa hangsúlyozta, hogy Jézus tevékenysége kifejezetten lelki tevékenység volt, és nem írható le a politikai vagy társadalmi forradalom terminológiájával, vagyis Jézust nem sajátíthatja ki egyetlen politikai vagy szociális mozgalom sem, Jézus azé, aki megtalálja a hozzá vezető utat.
A magyar keresztény történelmi egyházak vezetői egyhangúan úgy ítélik meg, hogy "A Názáreti Jézus" egy mély értelmű, ugyanakkor "olvasóbarát" könyv, egyszerűen, érthetően, világosan fogalmaz, mentes a német filozófiai nyelv absztraháló hagyományaitól. Aki a befogadás szándékával közelít a könyvhöz, az megérti. A multifunkciós, ökumenikus könyv nem sérti más felekezetek, vagy más vallások érzékenységét, sőt alkalmas felekezet- és vallásközi párbeszéd elősegítésére. Különösen fontos a keleti ortodox egyházakhoz fűződő viszony javítása, a más vallásokkal folytatandó dialógus fenntartása a kölcsönös tisztelet és elfogadás jegyében. Eltekintve az iszlám fundamentalista művihartól, amelyet a Mohamed prófétára tett, szándékosan félremagyarázott megjegyzése keltett, XVI. Benedek az iszlám vallási vezetőkkel is "szót ért": közös találkozókon, konferenciákon, munkacsoportokban igyekeznek tompítani a vallásközi ellentéteket. Aminek megvannak az alapjai, hiszen a zsidó-keresztény vallás számos nagy egyéniségét az iszlám is tiszteli. (Pl. Al-Tabatabai kuvaiti iszlám jogtudós annak idején fatvát bocsátott ki Mel Gibson amerikai-ausztrál színész-rendező ellen, amiért a Passió című filmjében megsértette az iszlám vallás egyik legtiszteletreméltóbb prófétáját, Jézust!)
A könyv megírásával XVI. Benedek több célt is maga elé tűzött. Mindenek előtt fel akarta oldani azt az ellentmondást, azt a "szakadékot" amely a történeti Jézus és a hit Krisztusa között feszül, és be akarta mutatni az "evangéliumok Jézusát". A hit mögött kezdett elhalványulni Jézus alakja, a történet elkalandozott. "A bibliai hit számára ugyanis lényeges, hogy valóban történeti eseményre vonatkozik" - igazít el a szerző, aki az evangéliumi és az apostoli tudást felhasználva és értelmezve egy egységes, összetartó Jézus-képet alakított ki. "Az én Jézus-ábrázolásomra vonatkozóan ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy hitelt adok az evangéliumoknak." A könyv szellemi-lelki alapanyagként is szolgál, felhasználható katekézis, lelkigyakorlat, prédikáció során. A könyv nem csak a hívőket szólítja meg, de arra is alkalmas, hogy Jézus alakját és küldetését, a keresztény hit vezérelveit érthetővé tegye az ateisták és a más vallásúak vagy a közömbösök számára is. A megértés az első lépés a elfogadáshoz.
A tudomány és a hit nem egymást kizáró, nem antagonisztikus fogalmak. A hit a tudás egy magasabb fokozata, ahol véget ér a tudomány, ott kezdődik a hit, a kettő kiegészíti egymást. Amennyiben a tudomány valóban az, és a hit is valóban az. Az utóbbi évtizedekben a nyugati tömegkultúrában feljövőben van egy álvallás, az ún. "new age" (új korszak), amely eltorzítja a történelmi vallások alapvetéseit, a tudomány eredményeit, az emberek alapvető lelki és fizikai szükségleteit, aminek következtében a vallás és a tudomány ritka nagy egyetértésben utasítja el a "new age" vezérmotívumait: lemondás nélküli boldogság, felelősség nélküli tökéletesség, problémamentes világ, stb. (A "new age"-be minden belefér: a transzcendentális jógától a pszichomasszázsig, az ufótól a kanálhajlításig, a horoszkóptól a reinkarnációig, Júdás evangéliumától a frigyláda műszaki leírásáig.) A "new age" igen sok valódi és potenciális hívőt vezet tévútra, és rontja az egyház pozícióit is. XVI. Benedek könyve egyfajta üzenet ennek a közveszélyes szellemi-lelki ámokfutásnak. Ahogy monsenor Mario de Gasperín Gasperín, Querétaro püspöke, nemzetközi hírű exegéta írta:
"A Názáreti Jézus nem könnyű könyv, az biztos, de kötelező olvasmány mindazoknak, akik komolyan elhatározták, hogy közelebb akarnak kerülni Jézus misztériumához, és jobban meg akarják ismerni a hitüket. Ez egy életbevágóan fontos könyv minden művelt katolikus számára, meg azoknak is, akik túl akarnak lépni a Discovery Channel kulturális színvonalán."
Könyves Kata