A Solymári Szokolay Bálint Női Kar
1977 őszén költözött Szokolay Bálint karnagy úr a viharsarokbó - Orosházáról - Solymárra.
A nyugdíjas zenepedagógus, aki évtizedeken át vezette az orosházi madrigálkórust, itt sem adta át magát a megérdemelt nyugodt pihenésnek, - ahogy valaki régi otthonában búcsúztatta - hanem rögvest tevékeny részt vállalt Solymár zenei életében.
1978 őszétől lett a solymári gyermekkar vezetője, Bálint bácsi lelkesedése, a belőle áradó hit és derű hatott is a fogékony gyermeklelkekre, a közös munka gyümölcsöt is érlelt.
Telt múlt az idő- Bálint bácsinak újabb gondolata támadt: "Igaz, hogy Solymárnak van négy kiváló kórusa, de milesz azokkal a fiatal asszonyokkal, akik túl vannak a családalapítás nehéz évein, és valamikorjóénekesek voltak - ki foglalkozik ővelük?
Utánuk kellene nyúlni, fel kellene keresni, és a jó cél érdekében össze kell gyűjteni őket!"
Álma megvalósult: kórus született, nehezen vajúdva, sok verejtékkel, rengeteg munkával, kitartással, sokszor bizony elcsüggedve, de próbáltuk.
(Blazsek Andrea: Kavicsok)